Aki nem más, mint a "gentle civilizer of nations" - legalábbis Martti Koskenniemi finn nemzetközi jogász szerint, akitől ezt a kifejezést kölcsönöztem a nemzetközi jog jellemzésére. Vajon a nemzetközi jog betöltheti a nemzetek "civilizálójának" szerepkörét és ez-e a szerep, amit be kell töltenie? Lehet-e, kell-e "civilizálni" az államokat, és ha igen, milyen értékek mentén?

A nemzetközi jogot azért támadják sokan, mert nem úgy működik, mint egy jólnevelt jogrendszernek illene: hiszen a normák megsértésének tényleges szankciója sok esetben nem marad a jogrendszer keretei között. Univerzális joghatósággal rendelkező Világbíróság? Ugyan, kérem. Permanens igazságosztás a hágai Békepalotában? Esélytelen. A nemzetközi jog mégis  megkerülhetetlen a mai világban. A megkerülhetetlenség nem azt jelenti, hogy megsérthetetlen, hanem azt, hogy megsértésének mindig lesz valamilyen következménye: jogi szankció, politikai válasz, vagy akár visszhang a világsajtóban.

Hagyjuk azonban - egyelőre - a Nagy Kérdéseket és az értékvitákat. Ez a blog a nemzetközi jog hétköz- (és ünnep-)napjaival szeretne foglalkozni, szemezgetni a nemzetközi jog fejleményeiből, eseményeiből vagy akár a nemzetközi joggal kapcsolatos véleményekből.

A blog szerzői között vannak tanárok, akik évek óta foglalkoznak nemzetközi joggal, és hallgatók, akiknek felkeltette az érdeklődését, kíváncsiságát ez a terület (vagy szkepticizmusuknak ilyen fórumon szeretnének hangot adni...? ;) ) A kezdő bejegyzés szerzőjeként most a saját nevemben nyilatkozom: én például óhatatlanul elfogult vagyok. De! A nemzetközi jogba és annak fejlődőképességébe vetett hitünk, ez a ... (nevezzük úgy, hogy) idealista elemekkel ötvözött optimizmus :) nem jelenti azt, hogy rózsaszín ködbe merülve vizonálnánk a Világbékéről, és a Nemzetközi Jognak Asztaláról, melynél mind egyaránt... stb.  Reálisan és kritikusan szeretnénk értékelni a nemzetközi jog mindennapi előrehaladását vagy akár hátralépéseit, nem szemet hunyva afelett sem, amikor hatalmi harcok kiszolgálóivá válik, vagy éppen lesöprik az asztalról. Hiszen tudjuk, ez is meglehetősen gyakran előfordul.


Most pedig let's get it on, ahogy azt már Marvin Gaye és Jack Black is megénekelte.

(Egyelőre így demo-üzemmódban, később természetesen majd a külsőre is adunk, sablon-fazonírozás, linkajánló etc.)