Gentle civilizer of nations

Mindenkinek, aki ismeri és szereti. És azoknak is, akik nem.

Címkék

háborús bűnösök reloaded - Desiré Munyaneza

2007.05.07. 15:46 yake

Volt egyszer, hol nem volt… egy ruandai mészárlás. A történet nem kezdődik túl vidáman, de Ruanda tipikusan az a terület, ahol a történetek nem kezdődnek vidáman, viszont közük van a nemzetközi joghoz. A nemzetközi közösség „szégyenfoltját” sokan és sokféleképp próbálják jóvá tenni, a felelősségrevonás területén is. Erre van már egy jó kis BT által felállított törvényszékünk, amely letárgyalt 21 esetet és előtte van most is mintegy három tucat (azt már ki-ki maga döntse el, hogy ez sok vagy kevés…), olyan célokkal, mint hogy:

"The International Criminal Tribunal for Rwanda announced the first-ever judgement on the crime of genocide by an international court. This is a landmark decision in the history of international criminal law. It brings to life, for the first time, the ideals of the Convention on the Prevention and Punishment of the Crime of genocide, adopted 50 years ago.” (Kofi Annan)
Azonban jelen esetünk tárgyalása épp nem az ICTR előtt történik, hanem – bármily meglepő legyen – a kanadai nemzeti bíróság előtt. Kanada ugyanis hozott egy ún. War Crimes Act –et, amely feljogosítja a hazai bíróságot, hogy az országban tartózkodó háborús bűnösök ellen eljárást kezdeményezzen. Hmm, háborús bűnösök figyelem! – ne Kanadában töltsétek a megérdemelt nyári szünetet…
Az úriembert Desiré Munyanezának hívják, és hát elég csúnyán kimerítette azon bűneseteket, amelyek felmerülhetnek az ICTR előtt: vádolják kétrendbeli genocídiummal és emberiség elleni bűntettel, illetve háborús bűnökkel. Egy hutu milícia tagjaként gyilkolt, nőket erőszakolt meg és felbujtott – szép sor… Aztán fogta magát és menedékjogot kért Kanadában. Ugyan nem kapta meg, de ez nem zavarta őt abban, hogy letelepedjen az országban 1997-ben. Ott azonban a menekültközösség felismerte, és innen a kanadai királyi lovasrendőrség vette kezelésébe az ügyet. Jelenleg egy kanadai börtönben várja tárgyalását, amelyet épp áprilisban napoltak el, a sors furcsa fintora – de a börtönben 17éves cellatársa csúnyán összeverte.
Mindenesetre az eset érdekessége nemzetközi jogi szempontból az a tendencia, hogy nemzeti bíróságok is próbálnak ítélkezni az országokat közvetlenül nem érintő, ám univerzális normarendszer alapján elítélendő esetekben. Egységesedünk? Lehet, bár tudjuk ennek milyen veszélyei vannak – nem csak nyugati kultúra és normarendszer létezik. De ott legalább ez kiváltja a civil társadalom figyelmét is, diákok egy oldalt is létrehoztak, amely az üggyel foglalkozik, lásd itt.

2 komment

Címkék: haborus bunos ictr nepirtas ruanda joghatosag

háborús bűnösök I.- Ferdinand Nahimana

2007.05.01. 13:56 schultze

Ferdinand Nahimana
Hutu ideológus, a ruandai népirtás Goebbelse.

Nahimana úr érdekessége abban áll, hogy az ICTR (ENSZ által életrehívott ad hoc bíróság, feladata a ruandai népirtás bűnöseiről ítélkezni, Statútuma megtalálható itt) elé kerülők többségével ellentétben, ő tevőlegesen nem vett részt az erőszakos cselekményekben, parancsokat sem adott, és a szervezésbe sem folyt bele. Kizárólag felbujtással és uszítással vádolták.

Párizsban doktorált történelemből, kulturális miniszternek is jelölték Ruandában, a leírás alapján nagy tekintélyű értelmiségi lehetett a maga köreiben. Újságokban publikált, rádióműsorokat vezetett. 1993-ban egyik főszervezője volt a „Radio Telévision Libre des Milles Collines (RTLM)” nevű szélsőségesen uszító rádióadónak (a gyűlölet rádiója, ahogy utólag elnevezték). Saját műsoraiban, mint ahogyan azt egyébként publicisztikáiban is tette, felszólított a tuszik elkergetésére, lázította a hallgatóságot a belgák ellen, valamint a mérsékelt hutuk ellen is. Továbbá belefolyt több szálon is a politikai életbe, résztvett például a kormánypárt tanácskozásain, ahol tanácsokat adott.

Nehezen került az igazságszolgáltatás kezére, mint ahogyan úgy általában a befolyásosabb-előkelőbb vádlottak. Először a francia követségre menekült, mikor a tuszik elfoglalták a fővárost, majd Burundiba. Onnan Zaire-be került, ahol a rádió folytatta a műsorszórást a háború alatt. Végül Kamerunban talált menedéket egészen 1996-ig, amikor az ICTR kezére adták.

Ferdinand azzal védekezett, hogy ők egy másik szélsőséges rádió, a tuszi Radio Muhabura ellensúlyozására jöttek létre. Hogy természetesen nem a tuszik, mint faj ellen, hanem egy bizonyos nemzetellenes tuszi és belga magatartás ellen uszított. A faji ideológia helyett az Arusha Accords (egy megegyezés a tuszik és hutuk közt a politikai hatalom megosztására) –ban elszenvedett sérelmekkel magyarázta ellenérzéseit.

Az ICTR 2003. december 3-án életfogytiglanra ítélte. (Az ítélet teljes szövege megtalálható itt) Az ügy 2007. január 16-i kezdettel folytatódik: ezúttal az ICTR Fellebbviteli Kamarája (Appeals Chamber) előtt.

Szólj hozzá!

Címkék: haborus bunos ictr nepirtas uszitas nahimana ruanda

programajánló

2007.04.26. 18:19 borisch

MEGHÍVÓ
A nemzetközi jog napjainkban,
in memoriam Bokorné Szegő Hanna
Az emlékkonferencia időpontja: 2007. április 27. (péntek)
Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem Tanácsterme (II. em. 2001.)

Tervezett program
Köszöntők, megemlékezések
10.00 –10.10 Ünnepélyes köszöntő (Rostoványi Zsolt)
10.10 –10.20 In memoriam Bokorné Szegő Hanna (Herczegh Géza)
10.20 –10.30 In memoriam Bokorné Szegő Hanna (Prandler Árpád üzenete)

Előadások és vita
Moderátor: Valki László
10.30 –10.55 „Megsérthetők-e a szociális jogok védelmét biztosító nemzetközi
jogi kötelezettségek?”
Kardos Gábor, ELTE ÁJK
10.55 –11.20 „Nemzetközi jogi kötelezettségek –alkotmányossági aggályok”
Bodnár László, SZTE ÁJK
11.20 –11.45 Hozzászólások, vita
11.45 –12.10 „Nemzetközi környezeti felelősség”
Bruhács János, PTE ÁJK
12.10 –12.35 „A mellőzéstől a dinamikus értelmezésig: az uniós polgárság intézménye
az Európai Bíróság gyakorlatában”
Szalayné Sándor Erzsébet, PTE ÁJK
12.35 –13.00 Hozzászólások, vita
13.00 Zárszó: Kondorosi Ferenc (BCE)

Nemzetközi Tanulmányok Intézet kollektívája

Szólj hozzá!

Címkék: esemény

accessible justice

2007.04.18. 23:20 borisch

Fejlődik az emberi jogvédelem nemzetközi rendszere. Persze, van honnan.

2007. március 30-án Magyarország is csatlakozott - az elsők között -  az emberi jogi egyezménycsalád legújabb tagjához, a Fogyatékossággal Élő Emberek Jogairól szóló Konvencióhoz. Az esemény sajtóértéke a jelek szerint nem ütötte meg azt a szintet, hogy médiumaink felkapják rá fejüket, laptopjaikat, dikta- és mikrofonjaikat, mindössze 4 hírt találtam róla, ebből kettő országos jelentőségű hírforrás, whatever.

A szerződés - gondolom elkerülendő a tömeges fenntartásokat - kiegészítő jegyzőkönyvben rendelkezik saját monitoring-bizottságának felállításáról, amely egyénektől és egyének csoportjától érkező panaszokat is elbírálhat vizsgálhat. Az egyéni panaszmechanizmus lehetősége is jelentős eredmény, de talán mégis az lesz a  legfontosabb hozadéka az egyezménynek, ha nyom egy frissítést a fogyatékosokhoz való régi, betokosodott hozzáállásra, hogy az egyezmény megalkotásáig terjedő rögös út egyik résztvevőjének szavaival ne "ellátandó", a szociálpolitika kizárólagos fennhatósága alá tartozó, orvosilag "megjavítandó" teherként kezeljék, hanem olyan állampolgárokként, akiknek joguk van saját életüket élni, saját döntéseik alapján, s az államok feladata, hogy az ehhez szükséges jogszabályi, társadalmi, tárgyi, környezeti és egyéb feltételeket.

Az állam pedig a jelek (nyilatkozatok) szerint máris igen aktív. "
Csizmár Gábor elmondta az MTI-nek: a magyar parlament néhány héten belül tárgyalni fogja a törvényjavaslatot, így Magyarország az első államok között lesz, amelyek ratifikálják az egyezményt."

Várjuk, figyeljük! Addig is mindenkit, döntéshozókat, bámészkodókat, atyáskodókat és tanácstalanokat szívem szerint kötelező jelleggel elküldenék erre a zseniális programra.

Szólj hozzá!

Címkék: emberi jogok

...melyben megismerkedhetünk a főszereplővel

2007.04.10. 12:52 borisch

Aki nem más, mint a "gentle civilizer of nations" - legalábbis Martti Koskenniemi finn nemzetközi jogász szerint, akitől ezt a kifejezést kölcsönöztem a nemzetközi jog jellemzésére. Vajon a nemzetközi jog betöltheti a nemzetek "civilizálójának" szerepkörét és ez-e a szerep, amit be kell töltenie? Lehet-e, kell-e "civilizálni" az államokat, és ha igen, milyen értékek mentén?

A nemzetközi jogot azért támadják sokan, mert nem úgy működik, mint egy jólnevelt jogrendszernek illene: hiszen a normák megsértésének tényleges szankciója sok esetben nem marad a jogrendszer keretei között. Univerzális joghatósággal rendelkező Világbíróság? Ugyan, kérem. Permanens igazságosztás a hágai Békepalotában? Esélytelen. A nemzetközi jog mégis  megkerülhetetlen a mai világban. A megkerülhetetlenség nem azt jelenti, hogy megsérthetetlen, hanem azt, hogy megsértésének mindig lesz valamilyen következménye: jogi szankció, politikai válasz, vagy akár visszhang a világsajtóban.

Hagyjuk azonban - egyelőre - a Nagy Kérdéseket és az értékvitákat. Ez a blog a nemzetközi jog hétköz- (és ünnep-)napjaival szeretne foglalkozni, szemezgetni a nemzetközi jog fejleményeiből, eseményeiből vagy akár a nemzetközi joggal kapcsolatos véleményekből.

A blog szerzői között vannak tanárok, akik évek óta foglalkoznak nemzetközi joggal, és hallgatók, akiknek felkeltette az érdeklődését, kíváncsiságát ez a terület (vagy szkepticizmusuknak ilyen fórumon szeretnének hangot adni...? ;) ) A kezdő bejegyzés szerzőjeként most a saját nevemben nyilatkozom: én például óhatatlanul elfogult vagyok. De! A nemzetközi jogba és annak fejlődőképességébe vetett hitünk, ez a ... (nevezzük úgy, hogy) idealista elemekkel ötvözött optimizmus :) nem jelenti azt, hogy rózsaszín ködbe merülve vizonálnánk a Világbékéről, és a Nemzetközi Jognak Asztaláról, melynél mind egyaránt... stb.  Reálisan és kritikusan szeretnénk értékelni a nemzetközi jog mindennapi előrehaladását vagy akár hátralépéseit, nem szemet hunyva afelett sem, amikor hatalmi harcok kiszolgálóivá válik, vagy éppen lesöprik az asztalról. Hiszen tudjuk, ez is meglehetősen gyakran előfordul.


Most pedig let's get it on, ahogy azt már Marvin Gaye és Jack Black is megénekelte.

(Egyelőre így demo-üzemmódban, később természetesen majd a külsőre is adunk, sablon-fazonírozás, linkajánló etc.)

3 komment

Címkék: elmelkedes

süti beállítások módosítása